BATYU főnév -t, -ja
Holmiknak, tárgyaknak kendőbe v. lepedőbe kötésével készített csomag; rendsz. hátra kötve, vállra akasztva v. kézben viszik.
Batyuba köt, tesz vmit; batyut → köt; felszedi, felveszi, hátára köti, kézbe veszi batyuját. A kis lányka játékaiból batyut csinál. □ A hátán batyu volt s sebesen ment, pedig már három napja gyalogolt. (Móricz Zsigmond) Ott
volt minden földi holmija egy kicsiny batyuban, letéve a pad lábához. (Hunyady Sándor) || a. Így összecsomagolt holmi.
Szegényes batyuját maga mellé tette. Vedd a batyudat és menj! □ Eléje lökte a bérét s azt mondta, hogy azonnal szedje batyuját. (Kosztolányi Dezső)