BELETELIK tárgyatlan ige
Beletelik vmibe: <bizonyos idő> elmúlik, rendsz. úgy, hogy szükséges vmihez, vminek a végbemeneteléig, teljesedéséig, bekövetkezéséig. Sok idő telt bele; ebbe még két év is beletelik; nem telt bele egy hét sem. □ Beletelt abba két hét, míg olyan messzeségből
az ország fővárosába érkezett. (Jókai Mór) Beletelt két év, míg otthonosan | kezdtem érezni közöttük magam. (Szabó Lőrinc)