BALHIEDELEM  főnév (
választékos)
Téves meggyőződés; tévhit. 
Szánandó balhiedelem; abban a balhiedelemben él, hogy 
 □ Lépcsőnként el tudám oszlatni a belém öntött balhiedelmeket. (Széchenyi István) Legelőször is azon balhiedelemből rántlak ki, hogy én haragszom. (Tompa Mihály)