Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÉLELT [e] melléknév -en [e], (régies) béllelt
  • 1. Olyan <ruhanemű, használati tárgy>, amely (vmivel) bélelve van. Bélelt kabát, kesztyű; báránybőrrel bélelt bunda; selyemmel bélelt ruha; deszkával bélelt fal; jávorfával bélelt szekrény; pehellyel bélelt puha fészek. □ Mentéje … Rókamállal bélelt, nyestprémmel beszegett. (Jókai Mór) A pompásan bélelt hintóban mit sem lehetett tartani a meghűléstől. (Tolnai Lajos) || a. Vmivel telerakott, megtöltött. Bankókkal bélelt erszény.
  • 2. (átvitt értelemben) Búval bélelt: szomorú, levert, kedvetlen, kedélytelen. || a. (átvitt értelemben, régies) Ördöggel bélelt: nagyon gonosz.
  • Szóösszetétel(ek): széllelbélelt.