BECSÜLETBELI melléknév
Olyan, aminek teljesítését a becsület (1, 2) megkívánja, amitől a becsület, jó hírnév függ; a becsületet érintő v. illető. Becsületbeli adósság, tartozás: olyan a., t., amelynek biztosítékául csupán az adós becsülete, az adós társadalmi osztályának a becsületről vallott felfogása szolgál. Becsületbeli dolog, kötelesség; becsületbeli ügy: becsületügy; becsületbeli kérdésnek tartja, hogy
□ Becsületbeli kötelességemnek tartom
ideáimat eszméimet a törvényekrül
kimondani. (Széchenyi István) Becsületbeli dolog
fenntartani az egyszer fölállított elveket. (Eötvös József) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)