BELEFÁRAD tárgyatlan ige
Vki, vmi belefárad vmibe: addig csinál, végez, folytat vmely megerőltető v. hosszas munkát, tevékenységet, hogy elfárad, kimerül tőle.
Belefáradt a favágásba, a gyaloglásba. A szeme belefáradt a sok olvasásba. Beszélj inkább te vele, én már belefáradtam. □ Annyi a hibája, hogy elsorolásába belefárad az ember. (Petőfi SándorShakespeare-fordítás) Belefáradt játékába, S elaludt a kis gyerek. (Tompa Mihály) Nem vonz, nem ingerel a munka: vagy percnyi lobbanás után ismét beléfáradok. (Arany János) || a. (főleg
átvitt értelemben)
Belefárad vmibe: vmi olyan hosszadalmas, egyhangú, kilátástalan, reménytelen, hogy az unalom, fásultság, közömbösség, lelki elfáradás vesz erőt vkin, vmin.
A lány belefáradt a hosszas várakozásba. Szíve belefáradt a remény és kétség állandó váltakozásába. Annyi volt a pletyka és az áskálódás, hogy belefáradt a küzdelembe. □ Sári
belefáradt a lealázó küzdelembe. (Herczeg Ferenc)
- belefáradás; belefáradó; belefáradt.