BELECSIMPASZKODIK tárgyatlan ige, (
tájszó) belecsimpeszkedik (
bizalmas)
<Személy, ritk. állat v. tárgy> vkibe, vmibe görcsösen, erősen belekapaszkodik.
Belecsimpaszkodik az ágakba. Belecsimpaszkodott a nyakamba, a karomba. □ Az urát
nagyon szerette;
belécsimpaszkodott, nem eresztette egyedül. (Jókai Mór) A polgármester
belecsimpaszkodott Gyuriba, s magával vonszolta. (Mikszáth Kálmán)
- belecsimpaszkodás; belecsimpaszkodó; belecsimpaszkodott.