BELEVET tárgyas ige
(kissé
választékos)
Vmit belevet vmibe: vetve, dobva vminek a belsejébe juttatja, rendsz. úgy, hogy huzamosabb ideig ott marad; beveti vmibe, ami teljesen körülveszi.
A gyűrűt belevetette a tengerbe. || a.
Beleveti magát vmibe: a) úgy veti magát, hogy vminek a belsejébe jut; beleugrik vmibe;
beleveti magát az árokba, a gödörbe, a vízbe. □ Belevetettem magamat a legelső fiakkerbe. (Mikszáth Kálmán) Ki akarta rántani az ajtót, hogy fejjel belevesse magát a fekete folyóba. (Herczeg Ferenc); b) nagy lendülettel teljes kényelemben elhelyezkedik vmiben.
Beleveti magát az ágyba, a karosszékbe, a kocsi ülésébe; c) (
átvitt értelemben) teljes erővel tevékenykedni kezd vmely téren, nagy odaadással belekapcsolódik vmibe.
Beleveti magát a harcba; belevetette magát a mozgalomba, a társadalmi életbe. □ Belevetette magát egész hévvel a körtvélyesi társadalomba; eljárt a kaszinóba, a sörházba. (Mikszáth Kálmán)
- belevetés; belevethető; belevetett; belevető.