BELEDÖGLIK tárgyatlan ige, (
ritka) beledögöl
1.
Beledöglik vmibe: <állat> vmi miatt kimúlik, megdöglik; elpusztul vmiben.
Lova beledöglött a nagy megerőltetésbe. □ Hajtson, ha beledöglik is a ló. (Mikszáth Kálmán) || a. (emberről
durva)
Beledöglik vmibe: <állat, ritk. ember> belefullad vmely álló- v. folyóvízbe, ill. vmely vízzel megtöltött edénybe.
A kis csirkék beledöglöttek a dézsába. □ Elment elment a vén öreg A Tiszárúl vizet vinni. Jár a Tisza, jár a Duna, Mégse döglött bele a vén kutya! (népköltés)
- 2. (durva) Beledöglik vmibe: belepusztul, belehal vmibe. Ebbe bele kell dögleni. Meg kell tenned, ha beledöglesz is.
- beledöglés; beledöglő; beledöglött.