Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Belelép vmibe, ami legalább kis részben eltakarja, ellepi, s ott megáll. Beleállt a folyóba, a tóba. □ Belé állott egy nagy kád vízbe. (Vas Gereben) Eléhozván egy tíz akós hordót, tele borral, annak beüté fenekét, s azután beleállt, úgy ivott belőle. (Jókai Mór)
2. (ritka) Beleáll vmibe: <hosszúkás, hegyes tárgy, eszköz> megáll vmely anyagban, amikor beleteszik. Az ásó, a karó beleáll a földbe. A kanál beleállt a sűrű lekvárba.
3. (átvitt értelemben, ritka) Beleáll vmibe: <személy> vmiben mint új tulajdonában kezd dolgozni. Az új gazdák beleálltak a földbe.
4. (átvitt értelemben) Vmi beleáll vkibe, vmibe: vmely fájdalmas, kellemetlen, kínos érzés v. betegség támad vkiben, ill. vmely testrészben. A gyerekbe most beleállt a félsz. Megint beleállt a fájás a derekamba. □ Majd belém állt a hideg. (Jósika Miklós) Egyszerre beleállt a lábaimba a köszvény. (Jókai Mór)