Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BELÁTÓ melléknév -n v. -an, -bb (csak a 4. jelentésben)
  • 1. Olyan <személy>, aki vmibe, vhová belát (1), betekint(het), bepillant(hat). A résen belátó gyerekek; az ablakon belátó járókelők.
  • 2. (ritka) Olyan <személy, tekintet>, aki, amely vmit (területet, tömeget, sokaságot, távolságot) belát (2), szemmel átfog, végig, teljes egészében, egész nagyságában, kiterjedésében lát. Az egész környéket belátó kirándulók nem győztek gyönyörködni a táj szépségében.
  • 3. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <személy, felfogóképesség>, aki, amely a dolgok és jelenségek mélyére, lényegébe (képes) lát(ni), (tud) hatol(ni). A természet műhelyébe belátó emberi elme. || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmit (eszével) fölfogó, megértő, (f)elismerő <személy, közösség>. Az ügy fontosságát belátó vezetőség megszavazta a tervet.
  • 4. (átvitt értelemben) Vmit megértéssel, méltánylással tekintő <személy, közösség>; méltányos, megértő, tapintatos. Légy belátóbb! Nem volt elég belátó irántam.