Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÉKÉTLEN
BÉKÉTLENKEDIK
BÉKÉTLENSÉG
BÉKETÜNTETÉS
BÉKETŰRÉS
BÉKETŰRŐ
BÉKEVÁGY
BÉKEVÉDELMI
BEKEVER
BÉKEVILÁG
BEKEZD
BEKEZDÉS
BEKIABÁL
BEKIÁLT
BEKÍSÉR
BÉKÍT
BEKÍVÁNCSISKODIK
BEKÍVÁNKOZIK
BÉKLYÓ
BÉKLYÓZ

BÉKÉTLENSÉG [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) A békétlen (1–3) melléknévvel kifejezett tulajdonság; nyugtalanság, elégedetlenség, lázongás. Folytonos, örökös békétlenség; békétlenséget kelt, szít, szül, támaszt. A békétlenség szelleme feléledt. A békétlenség lázadássá fajult. || a. Vkinek, vminek békétlen (1–3) volta, állapota. Az emberek, a lakosság, a nép békétlensége; a kor, az ország békétlensége; szavainak békétlensége. Próbálta lecsillapítani békétlenségünket. □ Távoztam, nehogy Neveljem még békétlenségedet. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás)