BÉKEÉV főnév
(
választékos) Olyan év, amelyben nincs v. nem volt háború; a béke (1) éve. □ Az ember fáj a földnek; oly sok Harc- s békeév után A testvérgyűlölési átok Virágzik homlokán. (Vörösmarty Mihály) Egy békeév alatt több gárdista elveszett, mint egy hadjárati esztendőben. (Jókai Mór) || a. A második világháborút közvetlenül megelőző évek egyike.
Az utolsó békeévben: 1938-ban.
Termelésünk túlszárnyalta az utolsó békeév eredményét.