BEHÍVÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. Általában a behí(v) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vkit, vmit behí(v)nak vhová; bemenetelre való felszólítás. A gyerekek behívása ebédre; a tanúk behívása. || a. Vmely hatóság, testület, hivatalos szerv előtti megjelenésre való felszólítás. Kórházi felülvizsgálatra, egyetemi felvételi vizsgára való behívás.
- 2. Katonai szolgálatra való berendelés, beidézés. Az újoncok behívása. Kérte, halasszák el behívását. Elrendeli valamely korosztály behívását.
- behívási.