Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan <Bent levő v. belsőnek tekintett helyre> gyakran, többször, rendszeresen bemegy, be szokott menni, oda jár. Bejár dolgozni a gyárba; vonaton jár be az iskolába; bejárunk vásárolni a városba. Messze lakom, csak előadásokra járok be. Esténként bejár hozzá. □ A leány tanítványom volt. Tavaly még bejárt a vasárnapi iskolába. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyatlan <Személy vmely bejáraton át> szokott bemenni. Mindig a főkapun jár be. □ A kisutcáról nem lehetett bejárni, csak a kerten át. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyatlan (kissé régies, vasútügy ma is) <Jármű v. azzal vki> vhová behajt, begördül, beáll. Az autó bejárt az udvarra. A hintó bejárt a kapualjba. Vigyázat, a gyorsvonat bejár az első vágányra. □ Nem akadályozta, hogy a kocsis bejárjon, a lovak kifáradtak a hosszú útban. (Vas Gereben) Mikor a mi kocsink bejárt a tanyára, Feszty Árpád ott állt már az ajtóban. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyas <Vmely helyet, területet, vidéket> minden részén végigjár, keresztül-kasul jár, beutaz; végigmegy, végigutazik rajta. Nótázva jártuk be a falut.Bejárta az üres házat. Fiatal korában bejárta a fél világot. Nagy földet bejárt. Két óra kell, hogy a kiállítást bejárjuk. Gondolatban bejártam újra a feledhetetlen szép tájat. Veszély idején a véres kard bejárta az országot. □ Az végbeli jó vitéz katonák, Az szépszagú mezőt széjjel béjárják. (Balassi Bálint) Bejártam az | országot, és mindenfelé Csak az | elbúsulást találtam. (Katona József) Járjuk be egyszer még a kertet (Tóth Árpád) || a. tárgyas (átvitt értelemben) □ Uram, ki fény vagy, s élet vagy, örök, | látó rokonod [= a költő] rólad hoz hírt, míg hagyod: léttelent | bejár, s létezőt, végest, végtelent. (Szabó Lőrinc) || b. tárgyas <Személy> ellenőrzés végett kötelességszerűen sorban végigjár vmit, vkiket. Az őrség óránként bejárja a körletet. Az erdész, a kerülő, a vadőr naponként bejárja az erdőt. A pályamester bejárja a vonalat. Az aknász, a bányamester bejárja a bányát. □ Egy császári poroszló járja be a falvakat. (Ambrus Zoltán) || c. tárgyas <Több helyet v. személyt> látogatás végett v. vmely ügyben egymás után felkeres; sorra jár, végigjár. Bejárja ismerőseit, az iskolák igazgatóit. Autón jártuk be a tanyákat. Bejártam egy sereg boltot, míg a keresett cikket megkaptam. □ A mi deákunk faluról falura béjárja az atyjafiait. (Mikes Kelemen) Helyrül helyre röpköd gondolatom, Minden régi kedves helyet bejár. (Petőfi Sándor) Bejártam minden régi kedves zugot. (Kuncz Aladár)
3. tárgyas (átvitt értelemben) <Hang, tekintet, hír vmely helyet, teret stb.> betölt úgy, hogy eljut minden részébe. Éles hangja bejárta a műhely minden zegét-zugát. Pillantása bejárta a hatalmas termet. A győzelem híre futótűzként járta be a várost. □ Vad dalok hangja járta be az éjszakát. (Jókai Mór) Legutóbb megint bejárta a világsajtót a hír, hogy itt és itt felszállt a villamosra, szakaszjegyet váltott és úgy ment az állomásra. (Karinthy Frigyes)
Szólás(ok): bejár(ja) Tolnát v. (Toronyát), Baranyát v. bejár ungot-berket: sok vidéken, mindenfelé megfordul; sokfelé jár, kóborol; ld. még tű.