BEIGAZOLÓDIK tárgyatlan ige -ott, -jék (-jon) (csak 3. személyben)
<Vmi v. vminek a helyessége, való, igaz volta> nyilvánvalóvá lesz; helyesnek, valónak, igaznak bizonyul; bebizonyosodik.
Ártatlansága, bűnössége beigazolódott; állítása, gyanúja, sejtése, számítása beigazolódik; beigazolódott az a (köz)mondás, tétel, hogy
A vizsgálat során beigazolódtak a panaszok.
- beigazolódás; beigazolódó; beigazolódott.