Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BEHORD tárgyas ige
  • 1. Vminek a belsejébe hord, szállít vmit v. ritk. vkit. Behordja a bútorokat a házba. Behordták a fát az udvarra, a szenet a pincébe. A macska behordta a kölykeit a konyhába. A szállítók behordták a ládákat a raktárba. A víz behordta a törmeléket a gödörbe. □ Megvan még a díszhintaja, amelyiken [a] … vendégeket hordta be. (Tolnai Lajos) A fecske behordja a család és életpárja számára az élelmet. (Móricz Zsigmond) || a. (mezőgazdaság) <Terményfélét> a termelés helyéről, a föld(ek)ről a tárolás v. feldolgozás helyére szállít; betakarít, begyűjt. Behordják a gabonát a csűrbe, a kamrába, a krumplit a verembe, a szénát a pajtába. Az esőzés előtt behordjuk a kukoricát. A gabonát a közös szérűre hordják be, ott csépelnek. □ Első terméseinket behordók. (Eötvös József) Az egész föld a mienk, a parasztok csak dolgoznak rajta: mikor aratás van, nekünk behordják a kész gabonát. (Jókai Mór) A parasztok … mikor ősszel behordták a termést, megint letehették fejüket a gubára. (Móricz Zsigmond) || b. <Személy szennyező anyagot rendsz. lábbelijén> vhova bevisz. Már megint behordtad a cipődön a sarat a szobába. || c. (ritka, rosszalló) <Több személyt> egymás után bevezet, behív, beenged vhová. Behordta a szomszéd gyerekeket a lakásba. □ Ez a leány már az előszobába is behordja a koldusokat. (Jókai Mór) || d. (átvitt értelemben, bizalmas v. rosszalló) <Közlést, hírt> vhol bent levő személy(ek)hez eljuttat. Minden pletykát behordott neki. Új eszméket hordtak be az országba. □ Bolondos jóhiszeműséggel behordta neki, hogy mit beszélnek felőle. (Jókai Mór)
  • 2. (Vmivel) behord vmit: <ember v. természeti erő> vmely szemcsés anyagot vhová hordva, magával ragadva lerak vhol, és beborít, befed, eltemet vele vmit; telehord, teleszór. Behordtuk trágyával az egész kertet. Az árvíz behordta iszappal a rétet. A hófúvás behordta a síneket. □ [A] Zöld virányt … a szél behordta Sivatag fövénnyel. (Arany János) [A katonák] a kőhalmokat behordták földdel. (Jókai Mór) || a. <Vmely szemcsés anyag> belep vmit azáltal, hogy ott szél hatására lerakódik, felhalmozódik, összetorlódik. A futóhomok behordja a földeket. A hó behordta az utat. □ Oszlopok látszanak, miket félig behordott a homok. (Jókai Mór)
  • behordat; behordatlan; behordható; behordó; behordott; behordoz.