Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BEHÍVÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Általában olyan <személy>, aki vkit behív vhova. A gyereket az utcáról behívó asszony.
  • 2. (katonaság) Olyan <hatóság>, amely katonaköteles személyeket szolgálatra behív. A katonai szolgálatra, fegyvergyakorlatra behívó kiegészítő parancsnokság.
  • 3. (katonaság) Olyan <hivatalos irat>, amellyel katonaköteles személyeket szolgálattételre behívnak. Megkapta a behívó parancsot.
  • II. főnév -t, -ja Katonai szolgálattételre való behívást közlő hivatalos irat, parancs. Kézbesítették neki a behívóját.
  • behívós. behízelgi magát (rendsz. rosszalló) Hízelgéssel igyekszik vkinek a bizalmát megnyerni, ill. beférkőzik vkinek a bizalmába. □ Ha szeretőjéhez hűtelen volt, újra behízelegheti magát, bocsánatot nyerhet. (Jókai Mór) || a. (ritka) <Megkapó, tetszetős dallam> megkedvelteti magát, megragad (I. 5). A kedves melódia gyorsan behízelegte magát a hallgatók fülébe.