BEGYESKEDIK [ë-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen), [e, ë, ë], (
tájszó) bögyösködik ..dött, ..djön
- 1. (népies) Kényeskedik, büszkélkedik, rátartian viselkedik. □ Úgy begyeskedik az utcán, mintha ő volna a szultán maga. (Jósika Miklós) || a. (ritka) Fürgén, korát meghazudtoló frisseséggel, egyenes tartással mozog. □ [A menüett ütemére] A két öregecske elkezdett hajlongani,
begyeskedni finoman. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (vadászat) <Ülő madár> begyével a széllel, esővel szembefordul.
- Igekötős igék: végigbegyeskedik.
- begyeskedés; begyeskedő.