Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BEFON tárgyas ige
  • 1. <Hajat, szőrt v. más szálas anyagot> kötél alakúvá fon. Befonja a haját, a ló farkát, sörényét. □ Az öregek üstököt hordtak, befonták a hajukat, és fésűt viseltek benne. (Móricz Zsigmond)
  • 2. Fonott szálas anyaggal beborít v. körülvesz vmit. A széket befonja náddal v. szalmával. Befonják az üvegeket. || a. Befonja magát: <pók, hernyó> önmagából kieresztett szálakkal, fonalakkal körülveszi magát. A selyemhernyó befonja magát. □ Kerge pók én, Ki nem tudom befonni magam. (Ady Endre) || b. <Növény> indáival, leveleivel sűrűn körülvesz, ellep, beborít vmit. A vadszőlő befonja a lugast.
  • 3. (átvitt értelemben) <Ámító, hízelgő, tetszetős beszéddel> a maga részére megnyerve rászed vkit; behálóz. Teljesen befonta a gyanútlan öreg embert. □ Csak egy hajszálon múlt, hogy az a furfangos némber be nem font … a cselszövénnyel. (Jókai Mór) Mindig arra emel poharat, akit … be akar fonni. (Tolnai Lajos)
  • befonás; befonat; befonatlan; befonható; befonó; befont.