Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BEFÚJ ige, (népies, régies) befú
  • 1. tárgyatlan <Szél vmely nyíláson át> behatol vhova. Befúj a szél az ablakon.
  • 2. tárgyas <Szél> besodor, bejuttat vmit vhova. Befújja a szél a havat a nyitott ablakon.
  • 3. Vmivel befúj vmit: a) <szél> ráhord vmit vmire. A szél hóval fújta be az utat; b) befecskendez vmit vmivel. Befújja a képet, a rajzot fixírozóval. || a. Vmit befúj a hó: a szél (sok) havat hord vmire, és azzal betakarja. Befútta az utat a hó. □ A … csak egyszer járható Utat a büszke ormokon | … befútta már a hó. (Tóth Árpád)
  • 4. tárgyas (bizalmas) Elárul, besúg (1) vmit vkinek. □ Rupertus, … ha valami hűtlenséget követek el, azt … Ágnesemnek bizonyosan be fogja fújni. (Jókai Mór)
  • befújás v. befúvás; befújó v. befúvó; befújt v. befútt.