BEKÓBOROL tárgyas ige
<Vmely vidéket, helyet> cél nélkül v. kedvtelésből kóborolva, csavarogva bejár.
A kirándulók bekóborolták az egész hegyvidéket. || a. (
átvitt értelemben) □ A fiatal vitéz képzelete
bekóborolta már ezt a tündérvilágot s most örömmel fogadta a meghívást, mely azt a valóságban is feltárja előtte. (Jókai Mór)