BECSŐDÜL tárgyatlan ige (csak egyes számban és többes szám 3. személyben)
<Sok személy, ritk. állat> vminek a belsejébe, vmely zárt helyre csődül.
Az egész falu népe becsődült az előadásra. A lármára a szomszédok mind becsődültek a lakásba. □ Az udvarra becsődült mind a falu. (Gárdonyi Géza)
- becsődülés; becsődülő; becsődült.