BEHÓDOL tárgyatlan ige (
rosszalló)
Behódol (vkinek, vminek): a körülményekkel megalkudva felhagy erkölcsi ellenállásával, és (szolgai módon) aláveti magát vkinek v. vminek.
Behódol a divatnak. A szatmári békekötés után sokan behódoltak a Habsburgoknak. □ Fia behódolt a bálványimádó pogányoknak. (Móricz Zsigmond)
- behódolás; behódoló; behódolt; behódoltat.