BEÉRÉS [2] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A beérik igével kifejezett folyamat, ill. ennek eredménye mint állapot; az a tény, hogy vmely növény(i termés) beérik, megérik.
A magvak, a termés beérése. Az eltevésre, szállításra szánt gyümölcsöt teljes beérése előtt kell leszedni. A beérés után azonnal végezzük el a szedést. A növény a palántázástól a beérésig sok munkát kíván. Az aratást a gabona teljes beéréséig be kell fejezni.