Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BECSES [ë-ë v. e-ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <áru, tárgy>, amelynek különleges értéke, nagy ára, becse van; értékes, drága. Becses drágakő, ékszerek, képek. □ Szép szabadság! óh sehol sincs E világon oly becses kincs, Mely tenálad nagyobb volna. (Csokonai Vitéz Mihály) Toldi György nagy úr volt. Sok becses marhája, | Kincse volt temérdek. (Arany János) || a. Olyan <dolog>, amelyet sokra becsülnek; vmely szempontból értékesnek, megbecsülésre méltónak tartanak; féltve őrzött, kedves. Becses hagyományok. Elpazarolta legbecsesebb éveit. Most minden óra becses számunkra. A mi vérünk is van olyan becses, mint a másé. □ Nincs becsesebb javunk az életnél. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem oly becses az irhám, | hogy érett fővel szótlanul kibírnám, | ha nem vagyok szabad! (József Attila)
  • 2. Sokra értékelt, tiszteletre méltó, nagyra becsült <személy>; kedves, drága. Kikísérte becses vendégét a kapuig. □ Nincs egy jó köntösünk, | melyben magát az ember egy becses | védszent előtt mutathatná meg a | templomban. (Katona József) Becses kis macska az az Erzsike. (Mikszáth Kálmán) Van valaki …, akinek ilyen nyomorultan is nagyon fontos és becses vagyok én. (Kaffka Margit)
  • 3. <Udvarias beszédben v. írásban vmely személy v. vele kapcs-ban levő más személy v. dolog jelzőjeként, írásban gyak. b. rövidítés alakjában, mely utóbbit gúnyos használat esetén néha bének ejtenek:> nagyra becsült. Hogy szolgál becses egészsége? Megkaptam becses levelét v. sorait. Hogy van becses neje? □ Kéreti becses szülőit, hogy látogassák meg. (Jókai Mór) Igen kényes ügy hozott becses úri hajlékodba. (Tolnai Lajos) || a. (gúnyos, rosszalló) <Jelzőként, vmely személy önzésének, önteltségének kifejezésére.> Csak saját becses személyével törődik. □ Csak becses személyét veszi ki a fő szabálybul. (Széchenyi István) || b. (népies, bizalmas, tréfás) Vkinek a becses fele v. fertálya: alfele, feneke (3). Elverte a becses fertályán.
  • II. főnév -t, -ek, -e (régies) Becses dolog. □ Összeszedé gyorsan, amit becsest látott. (Arany János) || a. (régies, kereskedelem) Vkinek becses levele. Köszönöm f. hó 10-én kelt becsesét.
  • becsesség.