BECSLŐ [ë v. e] főnév -t, -je [e] (ritka)
Az a szakértő, aki vminek az értékét, vmely kár nagyságát hivatalosan megállapítja, meg- v. felbecsüli; becsüs. A becslő végigjárta és alaposan megtekintette az egész birtokot. A becslők megegyeztek a kár nagyságának megítélésében. A becslők megállapították a jégkár, a tűzkár nagyságát. □ [A vendégek] eltűntek, mint valamely becslők, komor végrehajtók. (Tolnai Lajos)