BECSAPÓDÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A becsapódik (12) igével kifejezett történés, jelenség, ill. ennek hangja, döreje, robaja; az a tény, hogy vmi becsapódik. Felébresztette az ablak becsapódása. A bombák becsapódásai megremegtették a földet. A füst becsapódása ellen felhúztuk az ablakokat. □ Az egész jelenetet a rozsdás
ajtónak becsapódása rekeszté be. (Jósika Miklós)
- 2. (ritka) Az a tény, hogy vki becsapódik (4), téved; csalódás. A vásárlásnál való becsapódást elkerülhetjük azzal, hogy
; becsapódása sokáig bosszantotta.
- becsapódási.