BELEKONTÁRKODIK tárgyatlan ige
<Más dolgába, más munkájába> kellő hozzáértés, szakértelem nélkül beleavatkozik.
Belekontárkodik az orvosok dolgába. □ Egy szegény beteg[nek]
azelőtt néhány nappal orvosságokat
küldött. Ezeket persze az be nem vette
Henriette, magánkívül volt; mint mikor egy valódi orvos gyógyrendszerébe belekontárkodnak. (Jókai Mór)
- belekontárkodás; belekontárkodó.