BEBURKOLÓDZIK tárgyatlan ige beburkolózik
1. Vki beburkolja, bebugyolálja magát vmibe, rendsz. ruhafélébe.
Beburkolódzik pokrócok közé. □ Beburkolódzva szépen meglapult, Féltébe bűzt eresztve, mint görény. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A kabátba beburkolózik, a puha kalapot homlokára húzza. (Krúdy Gyula)
- 2. (ritka, választékos) Hallgatva visszahúzódik (3b); némán magába zárkózik. Minden véleménynyilvánítást illetőleg beburkolódzik. Beburkolódzik közömbösségébe, sértődöttségébe.
- beburkolódzás; beburkolódzó.