BELEHAL tárgyatlan ige
Belehal vmibe: életét veszti vmi miatt, meghal vmiben.
Belehal a betegségbe, a műtétbe, sérüléseibe. □ Tüdőgyulladást kapott, és két nap alatt belehalt. (Jókai Mór) Gál Péterné
a nagy búsulásba belehalt. (Mikszáth Kálmán) || a. (
átvitt értelemben,
túlzó)
Majd(nem) belehal vmibe: heves, rendsz. fájdalmas érzés(eke)t él át vmi miatt.
Majd belehal az aggodalomba, a kíváncsiságba, a szerelembe. □ Oly nagyon szeretlek, Hogy majd bele halok. (Petőfi Sándor)
- belehalás; belehaló; belehalt.