BAZÁRÁRU [r-á] főnév
Régebben főként csak bazárban árusított, manapság trafikokban, (pályaudvari) elárusító bódékban vásárolható, általában olcsóbb, kisebb árucikk, kül. csekély értékű játékszer, használati tárgy (pl. pipa, cipőfűző) v. piperecikk (fésű, hajcsat stb.). || a. (átvitt értelemben, ritka) Csekély értékű, selejtes áru. Bazáráruért kár pénzt adni. □ [Ráth Mór könyvkereskedéséből] jönnek ki az igazi finom könyvek, a többi az csak olyan bazáráru. (Krúdy Gyula)