Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BARITON főnév -t, -ok, -ja (zene)
  • 1. Közepes mélységű férfihang. → Suttogó bariton. Kellemes, lágy, meleg baritonja van. □ S összeszorított foggal tűröm, hogy könnyekig hat Egy távoli … bariton. (Tóth Árpád) || a. Baritonista. Az Operaház kiváló baritonja. □ Egy lágyan remegő férfihang kezdett énekelni … – Ledofszky, az opera baritonja! mondta a leány. (Herczeg Ferenc)
  • 2. Tubaszerű mély, lágy hangú rézfúvóhangszer; főképp katonazenekarokban használják.
  • 3. (történettudomány) A XVIII. század gordonka nagyságú vonós hangszere: 6–7 húrja volt, ezek alatt a felsőkkel együtt rezgő (rezonáló) húrok. Haydn sok darabot írt baritonra.
  • 4. jelzői használat(ban) Baritonként (1) hangzó, rá jellemző <hang>. □ Erre, erre! – kiáltotta egy jókedvű bariton hang. (Krúdy Gyula) Váratlanul megrendül … egy pompás bariton férfihang. (Móricz Zsigmond)
  • Szóösszetétel(ek): baritonkulcs; baritonkürt; baritonszaxofon; baritonszóló.