Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÁRDOLATLAN melléknév -ul, -abb
  • 1. (ipar) Bárddal még meg nem munkált, a kívánt alakúra ki nem faragott. Bárdolatlan gerenda.
  • 2. (irodalmi nyelvben) Jólneveltség híján levő, faragatlan, neveletlen <személy>. Bárdolatlan alak, fickó. □ Apám … paraszt volt, magyar volt, kálvinista volt, tüzes és bárdolatlan volt. (Móricz Zsigmond)
  • 3. (irodalmi nyelvben) Ilyen személyre jellemző, tőle származó, rá valló. Bárdolatlan beszéd, modor, szavak. □ Enyelgének bárdolatlan versekkel s hahotával. (Csokonai Vitéz Mihály) Gyűlöltem ezt a konok német parasztfiút … rosszul palástolt bárdolatlan áhítozásával. (Kaffka Margit) Az a három év, melyet Pesten töltött, lekoptatta róla a bárdolatlan szokásokat. Csöndesen járt, csöndesen fújta az orrát, parasztosan se beszélt. (Kosztolányi Dezső)
  • bárdolatlanság.