Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A barbár (I. 12) melléknévvel kifejezett emberi tulajdonság, sajátság; műveletlenség s az ebből eredő erőszakos durvaság, embertelen kegyetlenség. Fasiszta barbárság; a barbárság uralma. Az ország barbárságba süllyedt. □ Az Isten szabad, igénytelen teremtményeinek egyik faja: milliomonként gyilkoltatik le! Legyilkoltatnak vad barbársággal. (Jósika Miklós) Jöjjön a barbárság! jöjjön legalább az igazság, | annyi hazugság és elmulatások után! (Babits Mihály) || a. Vkinek, vminek barbár (4) volta. A zsoldosok barbársága; a háború barbársága. Cselekedeteinek, magatartásának barbársága megdöbbentett.
2. (történettudomány) <Az emberi társadalom fejlődésében> a vadság után következő szakasz, amelyben az ember már fémeket használt, állattenyésztést, némi kezdetleges földművelést és ipart űzött.
3. (történettudomány, ritka) <Az ókori görög és római szemléletben> az idegen, nem görög v. nem római népek összessége. A barbárság betöréssel fenyegetett a Duna felső folyásánál.