Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
3. (történettudomány) <A régi görögök felfogásában> olyan <személy>, aki nem görög v. nem részese a görög kultúrának, <a rómaiak felfogásában> olyan <személy>, aki nem római v. nem görög, ill. ilyen személyekből álló. Barbár harcosok, hordák.
4. Barbár (12) emberrel v. néppel kapcs., rá jellemző, tőle származó <dolog>. Barbár bánásmód, cselekedet, felfogás, intézkedés. □ Eposz és lírai költészet otthon van mindenütt, hol az emberi elme kihatolt a barbár állapotból. (Arany János) Az értelem égő | lámpája kezében, | megvetve, mi barbár | mindazt, mi hazugság. (Kosztolányi Dezső) Harcoltunk barbár századok | harcánál szörnyebb harcot. (Babits Mihály)
II. főnév -t, -ok, -ja Barbár (I, kül. 3) személy. A barbárok betörése Itáliába. □ A vad barbárok dühétől A föld szinéről eltöröltetett. (Berzsenyi Dániel) A barbárnak az csupán az ember, Ki legtöbbet bír enni, inni. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)