BELEKOTYOG tárgyas ige (
bizalmas)
<Főleg gyermek rá nem tartozó dologba> kéretlenül (többször) beleszól:
belekotyog a felnőttek beszédébe. □ Hogy mer az a mi beszédünkbe belekotyogni méltatlankodék
Márton. (Mikszáth Kálmán)
- belekotyogás; belekotyogó.