BŰNÖZÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
hivatalos)
A bűnöz(ik) igével kifejezett cselekvés, magatartás.
Alkalmi, fiatalkori bűnözés. Áldatlan helyzete kifejlesztette benne a bűnözésre való hajlamot. || a. Ez mint társadalmi jelenség.
Csökkenő bűnözés; a bűnözés adatai; az alkoholizmus hatása a bűnözésre.