BÜRÜ főnév -t, -je [e]
(
népies) Kisebb patakon, árkon átvezető deszka, gerenda, palló v. más anyagból alkotott átjáró. □ S hogy a bürün általszállánk [= átjutottunk] A folyamnak mentében, A vízbe letekintettünk. (Kisfaludy Sándor) Fenn, kivágott cserfa törzsökéhez Kötve ing a vízmosás bürűje. (Tompa Mihály) || a. (
katonaság,
régies) Fából készített kisebb híd, gyalogosok v. lovasok számára.
- Szóösszetétel(ek): bürühíd.
- bürüs.