BŰZÖLÖG tárgyatlan ige -tem [e], ..lgött, -jön (
népies)
Hosszabb ideig, folytonosan, állandóan bűzt áraszt, bocsát (ki) magából, rossz szag, bűz árad, párolog belőle.
Bűzölög a kanális, a mocsár, a trágyadomb. Egy enyves lábas bűzölgött a kályhán. || a.
Vmiből bűzölög vmi: kellemetlen, rossz szag, bűz párolog, árad vmiből. □ A kongó, széles előcsarnok
valami pince-leheletet küldött feléjük s
azt a régenismert iskolaszagot, mely irkákból, szivacsokból, krétából,
elsavanyodott tintából bűzölög. (Kosztolányi Dezső) || b. <Kályha, tűz> nem v. rosszul ég, csak füstölög.
Nedves ez a fa, csak bűzölög. || c. Többször v. folytonosan büdöseket szellent.
- Igekötős igék: kibűzölög; szétbűzölög.
- bűzölgés; bűzölgő.