BŰNBAK [mb v. nb] főnév
Az a személy, akire vmely bűn felelősségét a következményét áthárítják, ha az igazi bűnöst nem ismerik, v. leplezni s menteni akarják. Mindig ő a bűnbak; bűnbaknak állít oda vkit; bűnbakot keres. □ Mint bűnbak magára vette azon vádat, hogy reakcionárius [= reakciós]. (Kemény Zsigmond) Bűnbak kell a világnak, a legfeltűnőbb valaki, s a kisebbek elsikkadnak, eltűnnek. (Móricz Zsigmond)