Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <a személy>, aki megbánja bűnét, bűnbánatot tart. Bűnbánó ember, korhely; bűnbánóan elismeri, hogy vétkezett. □ Olyan furcsán, szinte bűnbánólag mosolygott, mint valami gyermekkori csínyen. (Krúdy Gyula)
2. Olyan <magatartás, emberi megnyilvánulás>, amely bűnbánatról tanúskodik. Bűnbánó beszéd; bűnbánó arccal. □ Bűnbánó könnyeid Szüntelen folyjanak. (Petőfi Sándor) Faképnél hagyja az öregurat, nem fogadja el bűnbánó szavát. (Kosztolányi Dezső)
II. főnév -t, -ja Az, aki megbánja bűnét, bűnbánatot tart. □ Egy bűnbánó térdepel előtted. (Jókai Mór)