BUZGÓLKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (-t ragos mértékhatározóval is)
- 1. Buzgalommal (1), nagy igyekezettel, odaadással, lelkesedéssel tevékenykedik. Buzgólkodik vki, vmi körül, vkinek, vminek az érdekében, vmely ügyben. A tudomány népszerűsítése érdekében buzgólkodik. Sokat buzgólkodik az ifjúság nevelése körül. || a. Vki körül buzgólkodik: (enyhén rosszalló) fáradhatatlanul, nagy odaadással forgolódik vki körül, hogy ezáltal elérjen nála vmit. Sokat buzgólkodott a főnöke körül.
- 2. (vallásügy) Vallásos cselekményekben odaadóan részt vesz, ill. buzgón imádkozik; ájtatoskodik. Reggeltől estig a templomban buzgólkodik.
- buzgólkodás; buzgólkodó; buzgólkodott.