BÜDÖSSÉG főnév -et, -e [ë, e] (többes számban ritka)
Kellemetlen, rossz, büdös szag; bűz. Mitől van itt ez a büdösség? Tűrhetetlen volt már a hodályban a büdösség. Büdösséget áraszt. || a. Vminek a büdössége: büdös, bűzös volta. Az oroszlánketrec, a záptojás büdössége.