BÜDÖSÍT ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni tárgyatlan
Büdösséget, bűzt okoz, idéz elő.
Büdösít vmivel. Ne büdösíts itt azzal az enyvvel! Gumit éget, azzal büdösít. || a. tárgyatlan Büdöset szellent, fingik.
Ki büdösített már megint? □ [A matrózok] egyebet sem tudtak
hajdan
mint
Büdösíteni a közebédeken. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || b. tárgyas Kellemetlen szaggal, büdösséget eláraszt, betölt vmit.
Egész nap csak a szobát büdösíti. || c. tárgyas (
durva,
rosszalló)
Mit büdösíted itt a levegőt?: (
átvitt értelemben is,
bizalmas) menj már a fenébe!
- Igekötős igék: bebüdösít; megbüdösít; összebüdösít.
- büdösítés; büdösítget; büdösítő.