BÚTORZAT főnév -ot, -a
Egy lakás v. helyiség bútorainak összessége.
Antik, empire, modern, rokokó bútorzat; drága, egyszerű, kényelmes, olcsó, pompás, szegényes bútorzat. A lakás bútorzata jómódra vallott. A villák bútorzatát a zavaros időkben széthordták. □ A bútorzat állt egy asztalból, egy tábori ágyból és egy székből. (Jókai Mór) Egy álló íróasztal s nehány
karosszék egészítette ki a lelkészi iroda
bútorzatát. (Tolnai Lajos)