Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
BÚVÁR főnév -t, -ok, -ja A ragozott alakokat tartalmazó első sor végén, a -ja után még ez olvasandó: v. -a
1. Az a szakképzett személy, aki alkalmas fölszereléssel, búvárruhában és búvársisakkal a víz alá merül, s ott hosszabb ideig dolgozik v. megfigyelést végez. A Lánchídnál búvár szállt le a mélybe, hogy a pilléreket megvizsgálja. □ Elpusztulok lent árva búvár, A kék ösvények rejtekén (Tóth Árpád) Búvár leszek én, kaucsukból gyártva ruhám, süvegem. (Babits Mihály) || a. Különösebb fölszerelés nélkül gyöngyhalászás v. más feladat végzése végett víz alá merülő és a víz alatt lélegzetvétel nélkül egy kis ideig tartózkodni tudó személy.
2. Búvármadár. Északi, jeges, sarki búvár. □ A búvárok sebesen visszafelé repülnek A tengerről. (Csokonai Vitéz Mihály) Ezrei a szárcsáknak, búvároknak úsznak a tágas tiszta tóban. (Jósika Miklós)
3. (átvitt értelemben, választékos) Vminek a (tudományos) kutatásával elmélyedően foglalkozó személy. A természetnek nagy búvára volt. □ A természet erős búvárja az északi Linné. (Csokonai Vitéz Mihály) Irodalmi régiségeink fáradhatlan búvára Toldy. (Arany János)