Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BURNÓT főnév -ot, -ja (régies)
  • 1. Szárított és finom porrá őrölt dohány; a XVIII–XIX. sz.-ban az orrba felszíva élvezték, s nagyokat tüsszentettek tőle; tubák. Burnótot szippant; burnóttal kínál. □ A rákvörös gróf burnóttal kínálta a férfiakat. (Tolnai Lajos) Egy kis burnótot szítt fel szelencéjéből. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Ennek élvezete; burnótozás. Rászokott a burnótra. □ Homályos velejét burnóttal nem szokta tisztítani. (Eötvös József)
  • Szóösszetétel(ek): burnótbarna; burnótszín.
  • burnótos; burnótozik.