BUTYKOS főnév -t, -ok, -a (
népies)
- 1. Szűk nyakú, rendsz. lapos üveg, korsó v. mázas kis cserépedény; szeszes italt, főleg pálinkát szoktak tartani benne. Összetört a butykos. Zsebébe dugta a butykost. □ A szomjúság
ellen pedig oda van készítve a pálinkás butykos. (Jókai Mór) Sietett a zöld butykossal a Dávid korcsmájába. (Tolnai Lajos) || a. (bizalmas) A butykos tartalma, a benne levő ital. Jót húz a butykosból: jót iszik a b. tartalmából. Az első butykos hamar elfogyott. □ A pedellus éppen akkor szaladt le egyet húzni a
butykosból. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Pálinkás butykos: a szeszes italt (főleg a pálinkát) nagyon szerető, iszákos, részegeskedő ember. Hogy mehetett hozzá ehhez a pálinkás butykoshoz?