Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A botnak vastagabb, gömbölyű v. kiszélesedő vége. □ [A fustélyok] végei roppant bunkókkal valának ellátva. (Jókai Mór)
2. (népies) Bunkósbot. A kanász bunkójára támaszkodott. A kondás bunkóját dobta a tilosba ment disznó után. □ A deák, mintha bunkóval vágták volna fejbe, megszédült. (Móricz Zsigmond) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Buzogány. □ Veri le a zsoldost, közel érc bunkóval, Szét is az ostorral, nagy ökörhajtóval. (Arany János)
3. (bizalmas) Döngölő. Bunkóval döngölték a macskafejes köveket. || a. (műszaki nyelv) Kb. 1015 cm átmérőjű nyeles, fából készült tömör henger, amellyel fa hasításakor, faragáskor, véséskor egy másik szerszámot ütögetnek, vernek vmibe.
4. (régies, gúnyos) Paraszti származású újonc. Bevonultak a bunkók.
5. (játék) <A lórum kártyajáték kirakós változatában> az az eset, hogy egy játékos a negyedik szín kezdő lapját végig vissza tudja tartani, s utoljára játssza ki. Bemondta a bunkót. || a. (játék, bizalmas) <Tarokkban osztáskor> a nem megemelt, hanem megütött kártyacsomóból az egyszerre kiosztott s a játékosok sorrendje szerint választható, 9-9 kártyából álló csomók közül a negyedik v. utolsó. Az első játékos a bunkót választotta.
7. (átvitt értelemben, ritka, népies) Nyomaték, súly. Ez a bunkója a dolognak. □ Hogy bunkója is legyen a beszédnek, nagyot ütött az asztalra. (Gyulai Pál)